15-201-1295202947403324394-astromeria_by_vlargg

És a fogalmakon túl, miben bízhatunk?

De most, hogy ezt a két fogalmat már ismerjük, elgondolkozhatunk azon, hogy vajon minden természetes-e, amire az van ráírva…

A tulajdonságokat tekintve a „veszélyes”, a „káros”, az „ártalmas” és a „mérgezö” jelzők negatív értelműek, csak a negativitás mértékében van különbség. Az első három esetében csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos, kisebb-nagyobb valószínűséggel rossz hatású, a mérgező jelzőt azonban akkor használjuk, ha valami kis mennyiségben is biztos halált okoz a szervezetre nézve. Tudjuk, hogy minden boltban megvehető terméket a vásárlók egészségének biztonsága érdekében véletlenszerű mintán tesztelnek. Ha valakinél rendellenes reakció mutatkozik, akkor ahhoz valószínűséget rendelnek, mint például 100 emberből 1 esetében előfordul, hogy valami bekövetkezik. Bárhogyan is legyen, ha valamire vonatkozóan ezek közül a jelzők közül 12810154-kutya-szépség-maszkbármelyik előkerül, ódzkodunk attól, hogy kapcsolatba kerüljünk vele.

Az ellentétes jelzőpár a biztonságos, azaz nem jár kockázattal. Nos, a „nem jár kockázattal” annyit jelent, hogy a kockázat olyan kicsi – azaz az esemény annyira ritkán következik be – hogy ezt elhanyagolják. Ezért lehet kijelenteni azt, hogy bárki bármilyen anyagra lehet allergiás.

Milyen összefüggés van a fogalmak között?

Most már tudjuk, hogy mit jelentenek a fogalmak. Lássuk, hogy milyen kapcsolat van közöttük példákon keresztül. A példákban a szűkebb értelmezést vettük figyelembe, azaz a természetes azt jelenti, hogy átalakítás nélküli.

  1. Természetes és biztonságos szűkebb értelemben a méz, a zöldségek és gyümölcsök nyersen való fogyasztása. Minden bennük lévő hatóanyag garantáltan bekerül és jól felszívódik a szervezetünkben.
  2. Természetes és kockázatos bizonyos gyógynövények, gombák fogyasztása nyersen, például a gyöngyvirág, adott esetben gyümölcsök nem körültekintő alkalmazása, például cukorbetegség esetében a szőlő, vagy a füstölés miatt a nagy mennyiségű füstölt sonka. De a legerősebb mérgeket is a természetben találjuk meg. Ezeket az anyagokat alkaloidoknak nevezik, és nagyon kis mennyiségben is mérgező hatásúak az emberi szervezetre. Ilyen a kurare, a mák hatóanyagai, a csattanó maszlag, a nadragulya és a beléndek hatóanyagai, a szívre ható alkaloidok a gyöngyvirágban, a fekete hunyorban, de az állatvilág is számos példát szolgáltat: számos kígyó, pók és a skorpiók méreganyaga is szinte biztos halált okoz.

Mesterséges és biztonságos anyag a szervezetünkre például a szódabikarbóna, vagy a kálium-szorbát. A szódabikarbóna áldásos tulajdonságait belsőleg és külsőleg is használhatjuk, lágyítja és regenerálja a bőrt, gátolja az

  1. izzadást, fehéríti a fogakat, segíti az emésztést, a szervezet lúgosítását. A kálium-szorbát-al kapcsolatban is végeztek kutatásokat, amelyek eredményeként ezt is károsnak tartják. Mégis azt gondolom, hogy az egyik legbiztonságosabb tartósítószer, és ha csak ez lenne az egyetlen, ami az élelmiszerekben és a kozmetikai termékekben jelen van tartósítás céljából, kevesebb káros anyag kerülne a szervezetünkbe.
  2. Mesterséges és kockázatos anyagokért sem kell messzire mennünk. A gyógynövények, amikre azt gondoljuk, hogy biztonságosak, csak szakavatott ember keze alatt azok. A zsálya a májra veszélyes tujont tartalmaz, míg a diólevél tea juglon tartalma miatt fejti ki ugyanezt a hatást, és a medveszőlő, ha nem megfelelően készítjük illöel, tannin tartalma miatt a gyomrunkra és a májunkra is veszélyt jelenthet. A kockázat mértékét azonban jelentősen befolyásolja az, hogy milyen környezetben élünk és mely generációhoz tartozunk.

A kozmetikumokat tekintve a fogalmak egy kicsit átalakulnak, bár a lényegüket tekintve nem változnak. A természetes összetevőkön a természetben megtalálható és kémiailag nem átalakított anyagokat, a közel természetes összetevőkön pedig a kizárólag természetes összetevőkből vegyi eljárással – jelen esetben kivonással – nyert anyagokat értjük. Természetes összetevők például a hidegen sajtolt olajok, vagy illóolajok, míg közel természetes összetevők például az élelmiszeriparban használt sűrítőanyagok jelentős része.

 

… hamarosan folytatjuk… miért fontos hogy mivel érintkezik a bőrünk?….

Ferencz Viktória
természetgyógyász-fitoterapeuta
victoriArt Kft.
Fitoterápiás szolgáltatások – http://fitoterapia.victoriart.hu
Jácint Szer Natúrkozmetikai Webáruház – http://jacintszer.victoriart.hu