blue616

Jobb és bal agyféltekénk – csak ne ess szét!

Agyféltekék alatt az emberi nagyagy – egymással szimmetrikus – jobb és bal felét értjük. Az agyféltekéken lebenyeket (lobus) különböztetnek meg, amelyek arról a koponyacsontról kapják a nevüket, amely alatt elhelyezkednek. A központi , a fal-nyakszirti , az oldal , a madársarkanytyú  barázdák olyan képződmények az agy felszínen, amelyek segítségével a féltekéken a homloki , a falcsonti , a halántéki  és a nyakszirti  lebenyek határai meghatározhatók. Az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát. A két agyfélteke nem azonos módon működik.

A bal agyfélteke felelös a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért.
A jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért.
Általában agyunk bal és jobb féltekéje eltérő módon dolgozza fel az információt. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a domináns oldal használatával dolgozzuk fel az információt. Ugyanakkor a tanulási és gondolkodási folyamatok akkor hatékonyabbak, amikor mindkét féltekét bevonjuk ebbe. Ez a kevésbé domináns félteke erősítését jelenti.

 Bal agyfélteke:
– A bal féltekei dominanciával rendelkező személyek az információval lineárisan, sorban, egymás után szeretnek foglalkozni.
– A bal félteke a szekvenciákat szereti. Az ebben domináns személyek free-commercial-imagepéldául szeretnek listákat, beosztásokat, napi terveket készíteni.
– A bal agyfélteke szereti a szimbólumokat (pl. betűk, szavak, matematikai jelölések). Az ebben domináns tanulók számára nem okoz nehézséget matematikai formulákat vagy szavak listáját memorizálni.
– A bal agyfélteke logikus módon dolgozza fel az információt. Részletről részletre szereti megismerni az új anyagot és ebből vonja le a következtetést.
– A bal féltekei dominanciával rendelkező személyek számára nem okoz nehézséget szavakkal kifejezni magukat.
– A bal agyfélteke pontos, szinte mindíg tudja hány óra van és jól meg is saccolja hogy egy adott tevékenységhez mennyi idő szükséges.
– A bal félteke a valóság-alapú dolgokat szereti. Ha egy ebben domináns személy új környezetbe érkezik, könnyen alkalmazkodik hozzá. Érdeklődik a szabályok iránt és könnyen követi őket.

Agyféltekékhez tartozó jellemzők

 

Bal agyfélteke: Jobb agyfélteke:
Racionalitás, beszéd Érzelmek, metakommunikáció
Nyers észlelés Intuíció
Anyag Szellem
A mérnök A feltaláló, a művész
Mennyiség, pontosság Minőség, esztétika
Érzékeli az időt

(múlt és a jövő)

Nem érzékeli az időt

(midig a jelenben van, itt és most)

Logikus, elemző Vizuális, észlelő
Yang Yin
Férfias Nőies
Világos Sötét
Ego Lélek
Agresszív Befogadó
Tudatos Nem tudatos (ösztönös)
“az eszünk” “a szívünk”

A jobb és bal agyfélteke orientált emberek máshogy viszonyulnak bizonyos helyzetekhez, más tulajdonságok jellemzőek rájuk.

Jobb agyfélteke:
– A jobb féltekei dominanciával rendelkező személyek az egésztől szeretnek a részek felé haladni.
– A jobb félteke sokkal inkább találomszerűen működik, nem eleme a szabályozás. Az ebben domináns személyek egyik feladatról a másikra ugranak, egyszerre több dologgal foglalkoznak, lázadoznak ha heti beosztást kell készíteniük vagy ha utasításokat kell követni.
– A jobb agyféltekés embereknek nincs időérzékük, gyakran késnek vagy belefelejtkeznek egy tevékenységbe, hiszen az idő és az egyéb szabályrendszerek a bal agyféltekéhez kapcsolódnak.
– A jobb félteke a konkrét dolgokat szereti. Az ebben domináns személyek látni érezni, tapintani, csinálni akarják a dolgokat. Nehézségeik lehetnek a kizárólag szavakra épülő tanulási környezetben. Ők azt akarják látni, hogy a formula hogyan működik az adott helyzetben, a gyakorlatban.
– A jobb féltekés feldolgozás intuitív. Az ebben domináns személyek gyakran megoldják a problémát de nem tudják megmondani, hogy miképpen jutottak el oda.
– A jobb féltekei dominanciával rendelkezők gyakran tudják, hogy mit szeretnének mondani de nem találják meg hozzá a megfelelő baddszavakat, hiszen a szóbeli kifejezőkészség, az elnevezések a bal agyféltekéhez tartoznak. A különbség markánsan megnyilvánul e kettő között, amikor például útbaigazítanak valakit.
– A jobb féltekés dominanciával rendelkező személy viszont megpróbálja megváltoztatni a környezetet. Gyakran pedig nem veszik észre, hogy valami nincs rendben. Számukra több visszajelzést szükséges adni, de az sem mindegy hogyan tesszük ezt.

Tehát hosszútávú és  számunkra mindenképp jó döntést csupán akkor tudunk hozni, ha jobb és bal agyféltekénk közösen, együttesen, harmónikusan működik.